Aujeszky-betegség

Az Aujeszky-betegséget vagy álveszettséget (pseudorabies) egy herpesvírus okozza, és az főként sertéseket betegít meg. A betegség egyetlen ismert rezervoárja a sertés. Az Aujeszky-betegség a sertések jelentős, súlyos gazdasági károkat okozó betegsége. Ha a kórokozó vírus egyszer bekerül egy állományba, rendszerint meg is marad abban, és tartósan rontja a szaporodási mutatókat. A vírus néha természetes úton átkerülhet a sertésekről egyes szarvasmarhákra, lovakra, kutyákra és macskákra, melyek idegrendszeri tünetek kialakulását követően rövid időn belül elpusztulnak – innen ered az “álveszettség” elnevezés

A sertések Aujeszky-betegségéről


Az Aujeszky-betegség jelentősége
Az Aujeszky-betegség a sertések nagy gazdasági kárt okozó vírusos betegsége. Az egész világon előfordul. Az intenzív sertéstenyésztést folytató országok közül csak kettő – Kanada és Ausztrália – menekült meg az Aujeszky-betegségtől.

Számos ország (például az Egyesült Királyság, Norvégia, Dánia, Észak-Írország, Írország, Hollandia, Kanada és az Egyesült Államok) védekezési stratégiákat alkalmaz, amely kötelező vakcinázást vagy – mint például az Egyesült Királyság és Dánia esetében – levágást és mentesítést foglalhat magában.

vissza az oldal elejére


Kóroktan

  • Herpesvírus, sertés-herpesvírus 1 (SHV)
  • Kettős szálú DNS vírus
  • A vírusnak csak egy fő antigéntípusa van

Az Aujeszky-betegséget okozó vírus genomjának szekvenciáját a genom nagy részein meghatározták. A TK (timidin-kináz) enzimet és a felületi glikoproteineket kódoló régiók különösen fontosak. Ezek a régiók fontos szerepet játszanak a virulencia, a fertőzés lefolyása, a fertőződést követő ellenanyag-termelődés és a fertőzöttség diagnosztizálásának meghatározásában.

A vakcinagyártók marker vakcinákat fejlesztettek ki a gE és a timidin-kináz (TK) kivágásával. A gE hiánya (deléciója) lehetővé teszi a vakcinázott és a virulens vírussal természetes úton fertőződött állatok megkülönböztetését. A TK deléciójával biztonságos, nem virulens vakcinatörzs nyerhető.

vissza az oldal elejére


Klinikai tünetek
Sertésekben a klinikai tünetek az életkortól, a vírustörzs virulenciájától, a vírus dózisától és a fertőzés módjától függnek.

Heveny fertőzés fogékony állományban
Az Aujeszky-betegség vírusának virulens törzsével történt fertőződést követően a más fertőzésekre is jellemző tünetek alakulnak ki: láz, étvágytalanság és levertség.

A sertések életkorától függően specifikus tünetek is jelentkeznek, melyeket a fertőző vírustörzs virulenciája határoz meg. A legsúlyosabb tünetek fiatal malacokban alakulnak ki.
Idegrendszeri tünetek is megfigyelhetők:

  • remegés
  • mozgáskoordinációs zavar
  • a kinyújtott hátulsó végtagokon ülés
  • elfekvés és evezőszerű kényszermozgások

Fiatal malacokban a morbiditás és a mortalitást nagyon magas: elérheti a 100%-ot is.

A növendéksertések fogékonysága az életkor előrehaladásával mérséklődik: idősebb állatokban a mortalitási arány és az idegrendszeri tünetek gyakorisága csökken.

Tenyészkocák

  • Ha a fertőződés a vemhesség korai szakaszában következik be, gyakoribbá válik a (szabályos vagy szabálytalan) visszaivarzás
  • Vetélések a vemhesség bármelyik szakaszában előfordulhatnak
  • Mumifikált magzatok, halvaszületett és gyenge, életképtelen malacok
  • Az alomszám csökkenése

Kanok
Kanokban súlyos heregyulladás alakulhat ki, illetve magas lázuk miatt nem fedeznek. A fertőzést követően kialakuló magas láz a spermiumképződés károsításával hosszabb távon is kedvezőtlenül befolyásolhatja az állomány reprodukciós teljesítményét.

Idült betegség
Idősebb sertésekben egyre gyakoribbá válnak a másodlagosan kialakuló légzőszervi betegségek. A másodlagos bakteriális fertőzések gyakori okozója az Actinobacillus pleuropneumoniae és a Pasteurella multocida.

Idősebb növendéksertésekben és felnőtt sertésekben a morbiditási arány magas. A fogékony állatok könnyen fertőződnek, de nem szükségszerűen mutatják a betegség klinikai tüneteit. Az elhullási arány alacsony (1–2%), de függ a fertőzést okozó vírustörzs virulenciájától.

Vírushordozó állapot
Az Aujeszky-betegségből felgyógyuló sertések a vírus tünetmentes hordozóivá válhatnak. A vírushordozó állatok átadhatják a vírust a fogékony sertéseknek, valamint utódaiknak is, akár méhen belül, akár a malacok megszületését követően. .

1. ábra: A klinikai tünetek összefoglalása
Kattintson a vázlatra a teljes méretért!:

vissza az oldal elejére


A betegség állományok közötti terjedése

  • Vírushordozó sertésekkel
  • Aerogén úton - legalább 3 km
  • Vadon élő sertésektől (vaddisznóktól) származó fertőzés
  • A vírust madarak is terjeszthetik - ez még nem bizonyított
  • Fertőzött állati hullák
  • Mechanikai úton a dolgozók ruházatával, lábbelijével, járművekkel és eszközökkel
  • Fertőzött spermával mesterséges termékenyítéskor vagy vírushordozó kan által
  • Fertőzött hígtrágyával

vissza az oldal elejére


Kórjelzés
Ha egy fogékony állományban először jelentkezik ez a betegség, a fent leírt klinikai tünetek nagyon erőteljesen az Aujeszky-betegségre utalnak, és csaknem diagnosztikai értékűek..

A diagnózis megerősítéséhez szükséges laboratóriumi tesztek:

  • Immunfluoreszcenciás ellenanyag-kimutató tesztek - ezekhez leggyakrabban az elhullott állatok mandulájából származó szöveteket használnak. A vizsgálat megbízható és már néhány órán belül eredményt ad.
  • Vírusizolálás a tüdőből és a mandulákból.
  • A betegségből felgyógyult sertések esetében és állománydiagnózisra széles körben használnak ELISA teszteket a vérsavóban található ellenanyagok kimutatására. Vannak olyan tesztek, melyekkel megkülönböztethetők egymástól a virulens (vad-) vírussal történt és a vakcinavírus-típusú fertőzések.

vissza az oldal elejére


Védekezés és mentesítés
Fontos különbséget tenni az Aujeszky-betegség elleni védekezés (vagyis a klinikai tünetek megszüntetése és a termelési veszteségek megakadályozása) és a betegségtől való mentesítés (az Aujeszky-betegség kiirtása egy gazdaságból, régióból, országból vagy földrészről) között.

A betegség elleni védekezés első lépése a vakcinázás.
Az Aujeszky-betegség elleni védekezést nem szabad egyedül a vakcinázásra alapozni. A járványvédelmi/tartástechnológiai tényezők szintén nagyon fontosak::

  • Jó tartási körülmények megfelelő klímaszabályozással
  • Egyszerre betelepítési – egyszerre kitelepítési (all-in/all-out) tartási rendszerek
  • Jó higiénia és az üres istállók/területek fertőtlenítése
  • Jó járványvédelem: a gazdaságot zárt rendszerként kell kezelni, és korlátozni kell a többi gazdasággal való érintkezését
  • Állomány-utánpótlásra szánt sertéseket csak Aujeszky-betegségtől mentes állományokból szabad vásárolni

Az Aujeszky-betegségtől való mentesítés
A betegségtől több módszerrel lehet mentesíteni. A klasszikus módszer az állománycserés módszer (vizsgálat, majd a fertőzöttnek talált állományok levágása), illetve a telepek kiürítése, majd fertőzéstől mentes állatokkal való betelepítése. Ezzel az eljárással mentesítették az Aujeszky-betegségtől Nagy-Britanniát és Dániát. Az erre az eljárásra alapozott mentesítést csak ott szabad megkísérelni, ahol a betegség előfordulási gyakorisága alacsony (pl. <10%); egyéb esetekben a módszer nem gazdaságos.

Minden olyan országban, ahol a betegség előfordulási gyakorisága nagy, a mentesítés életképes módja a marker vakcinák alkalmazása (lásd Vakcinák). A marker vakcinák lehetővé teszik a természetes úton fertőződött és a vakcinázott állatok szerológiai megkülönböztetését. A vakcinázást megfelelő járványvédelmi/tartástechnológiai intézkedésekkel kell kombinálni, többek között a következőkkel:

  • Az egyes állatok megbízható azonosítását lehetővé tevő rendszerek
  • Az állatforgalom korlátozása
  • Az állomány-utánpótlásra szolgáló állatoknak szerológiailag mentesnek kell lenniük Aujeszky-betegségre
  • Karantén-létesítmények
  • A vérminták kötelező jellegű folyamatos szűrővizsgálata, hogy az állatok egészségi állapota mindenkor ismert legyen

vissza az oldal elejére

Sertés vakcinázása

Az Aujeszky-vírus okozta fertőzésből felgyógyuló sertések tünetmentes vírushordozókká válhatnak.