A Glässer-betegséget a Haemophilus parasuis okozza. A H. parasuis a legtöbb sertésállományban endémiásan előfordul, és e baktérium gyakran izolálható az egészséges sertések orrüregéből is.
Ha a H. parasuis egy e baktériummal korábban még nem találkozott állományba kerül be (például különböző eredetű sertések összekeverésével), ott magas morbiditási és mortalitási arányt eredményezhet. A baktériumtól mentes sertések H. parasuis-szal fertőzött környezetbe kerülése (például különböző eredetű sertések összekeverésével) súlyos gazdasági veszteségeket okozhat.
Kóroktan
A Haemophilus parasuis nagyon kisméretű baktérium. Legalább tizenöt különböző szerotípusát azonosították.
A baktérium világszerte mindenütt előfordul, még a jó egészségügyi státuszú állományokban is. A betegség gyakran stresszhatásokat követően – különösen a sertések szállítása közben – jelentkezik. A kórokozóval még nem találkozott állatpopulációkban a baktérium önmagában is súlyos betegséget okozhat. A H. parasuis más betegségekhez – elsősorban a Mycoplasma hyopneumoniae előidézte enzootiás pneumoniához – társuló másodlagos baktériumos fertőzés okozója is lehet.
Klinikai tünetek
A legtöbb olyan állományban, ahol a H. parasuis endémiásan előfordul, a malacok 6–10 hetes korig rendszerint erős maternális immunitással rendelkeznek. Emiatt választott malacokban/süldőkben a fertőzés hatásai rendszerint csak minimálisak. Ha azonban a maternális immunitás már a fertőzés bekövetkezte előtt megszűnik, a malacokban súlyos betegség alakulhat ki. Járványos megbetegedések esetenként szopósmalacokban –elsősorban először vemhes kocák malacaiban – is észlelhetők.
Heveny betegség
A Glässer-betegség heveny formája esetén a malacokban gyorsan levertség és magas láz alakul ki, az állatok nem esznek és nem szívesen kelnek fel. A H. parasuis az ízületi felszíneket, valamint a beleket, a tüdőt, a szívet és az agyat bevonó savóshártyákat támadja meg. Fiatal növendéksertésekben gyakori az agyhártyagyulladás és a középfül fertőzöttsége is, tüdőgyulladás, szívburokgyulladás, hashártyagyulladás és mellhártyagyulladás kíséretében.
Egyes esetekben a H. parasuis erős fájdalommal, lázzal és étvágytalansággal járó ízületgyulladást és sántaságot is okozhat. A baktérium a légutakon keresztül terjed, és a betegség jellemző vonása a rövid, 2–3 epizódból álló köhögés. A problémás állományokban nem ritka az egészségesnek tűnő szopósmalacok hirtelen elhullása sem, elsősorban az először fialt kocák gyenge immunitású almaiban.
Idült betegség
Idült esetekben a szopósmalacok gyakran vérszegények és gyengén gyarapodnak. Az egyes almokban a malacok 10–15%-a érintett. Az ilyen malacok később növendékkorban is gyenge súlygyarapodást mutatnak. Ha idült szívburokgyulladás alakul ki, hirtelen elhullások is előfordulhatnak.
Kórjelzés
A Glässer-betegség diagnózisa az alábbiak alapján állítható fel:
A határozott diagnózis felállítása azonban nagyon nehéz lehet, mivel a H. parasuis nehezen tenyészthető, a kórbonctani elváltozások ritkán egyértelműek, és a mikroorganizmust sokszor nem ismerik fel a bakteriológiai vizsgálat során..
Elkülönítő kórjelzés
Gyógykezelés és megelőzés
Ideális esetben az antibiotikum-kezelést már a klinikai tünetek jelentkezése előtt meg kell kezdeni: ehhez a betegség veszélyének kitett sertések gyakori vizsgálata/megszemlélése szükséges.
A H. parasuis számos antibiotikumra – köztük amoxicillinre, ampicillinre, OTC-re, szulfonamidokra, penicillinre és ceftiofurra – érzékeny.
Védekezés és megelőzés
Glässer-betegség: oldalfekvés
A baktérium világszerte mindenütt előfordul, még a jó egészségügyi státuszú állományokban is..