A sertés-circovírussal összefüggő betegség (PCVAD)

A sertés-circovírussal összefüggő betegség (PCVAD) sorvadást és elhullást okoz 6 hetesnél idősebb malacokban. A klinikai tünetekben megnyilvánuló betegséget először Nyugat-Kanadában írták le 1991-ben. A szindróma egyre nagyobb gondot okoz a modern sertéstenyésztésben, elsősorban Kanadában, az Egyesült Államokban és Európában.

A PCVAD összetett kóroktanú (multifaktoriális) megbetegedés. Előidézésében a sertés-circovírus 2-es típusa (PCV-2) játssza a legfontosabb szerepet, de a tartástechnológiai tényezők és más kórokozók is jelentősen hozzájárulnak ahhoz.

További információk a sertés-circovírussal összefüggő betegségről (PCVAD):


A PCVAD Kóroktan
A PCAVD kialakulása a sertés-circovírussal (PCV) hozható összefüggésbe. Ez egy kisméretű, ellenálló, köbös szimmetriájú (gyűrű alakú), szimpla szálú DNS-t tartalmazó vírus.
Két szerotípusát izolálták:

  • Az 1-es típus nem okoz ismert betegséget
  • A 2-es típus megtalálható a PCVAD tüneteit mutató malacok elváltozásaiban, és tiszta tenyészetben izolálható azokból..

A vírusnak több különböző törzse (biotípusa és genotípusa) van.

A kolosztrummentesen nevelt malacok PCV-2 vírussal történő kísérletes fertőzését követően a PCVAD jellemző elváltozásai alakulnak ki. Az ilyen malacokban azonban nagyobb valószínűséggel alakulnak ki elváltozások abban az esetben, ha az állatokat egyidejűleg valamely más vírussal – például sertés-parvovírussal (PPV) vagy a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájának vírusával (PRRSV) – is fertőzik.

Az Európában és Észak-Amerikában végzett szerológiai felmérések eredményei szerint a PCV-2 fertőzöttség széles körben elterjedt a sertéspopulációkban, noha a szeropozitív állományoknak csak kis hányadában fordult elő klinikai tünetekben megnyilvánuló betegség. Nem ismeretes, hogy egyes fertőzések miért okoznak klinikai betegséget, mások pedig csak szubklinikai fertőzöttséget.

A betegséget súlyosbíthatják a kedvezőtlen környezeti tényezők – például a huzat, a túlzsúfoltság, a rossz levegőminőség, a különböző korcsoportok keverése – vagy az egyéb stressztényezők.

vissza az oldal elejére


Klinikai tünetek
A PCVAD lassan kialakuló és fokozatosan súlyosbodó betegség, amely nagy elhullási aránnyal jár. Választott malacokat betegít meg.

A klinikai tünetek rendszerint 6–8 hetes kortól kezdve láthatók:

  • A választott malacok súlya csökken, és azok fokozatosan lesoványodnak
  • Durva szőrzet
  • Sápadt, néha sárgásan elszíneződött bőr
  • Hirtelen elhullás
  • Megnagyobbodott perifériás nyirokcsomók – a lágyéki nyirokcsomók gyakran nagyon szembetűnően megnagyobbodnak
  • Hasmenés előfordulhat
  • Az interstitialis tüdőgyulladás miatt nehézlégzés alakulhat ki
  • Ritkán mozgáskoordinációs zavarok is láthatók
PMWS-ben szenvedo malac
PMWS-ben szenvedo malac

A sertés-circovírussal összefüggő betegségben (PCVAD) szenvedő malacok

A választást követően az elhullási arány valószínűleg 6–10%-ra emelkedik, de esetenként ennél jóval magasabb is lehet. A mortalitás a beteg malacok esetében 9 hetes életkor körül éri el a csúcsot.

Egy-egy állományban a klinikai tünetekben megnyilvánuló betegségesetek sokszor több hónapon át folyamatosan jelentkezhetnek. Rendszerint 6–12 hónap után érik el a csúcsot, majd fokozatosan csökkennek.

vissza az oldal elejére


Kórjelzés
A szerológiai vizsgálat csekély értékű, mivel a legtöbb sertésállomány szeropozitív a PCV-re.
A klinikai szindróma (fejlődésben való visszamaradás, sápadtság, nehézlégzés, sárgaság, hasmenés és elhullás) a PCVAD-re utal, de a diagnózis megerősítése a kórbonctani elváltozások és a vírus szövetekben való kimutatása alapján történik. Mivel a kórbonctani elváltozások változatosak, a diagnózis megerősítéséhez sokszor több sertéshulla boncolására van szükség.

Kórbonctani elváltozások

  • Az elhullott sertések lesoványodottak, bőrük sápadt vagy sárgásan elszíneződött
  • A nyirokcsomók és a lép erőteljesen megnagyobbodtak. A nyirokcsomók metszéslapja fehér.
  • A vesék duzzadtak, metszéslapjukon fehér foltok lehetnek láthatók.
  • A tüdő gumiszerű tapintatú, tarkázott
  • Bélcsatorna – A gyomorban található elváltozások közé tartozhatnak a nyelőcsői részen (pars oesophagea) látható fekélyek. A hasnyálmirigy körül ödéma látható, a vékonybél vékony falú, tartalma vízszerű, a vakbél kitágult, fala pedig kivörösödött.
veseelváltozások, PMWS

A vese ödémás, metszéslapján fehér foltok láthatók

gyomornyálkahártya-elváltozások, PMWS

A gyomornyálkahártyán vérzések láthatók

Kórszövettani elváltozások
A diagnózis a PCV-2 által megtámadott szervekben kialakult kórszövettani elváltozásokon alapul. A PCV szövetekben való kimutatására immunhisztokémiai vizsgálatot használnak. Mikroszkóposan ezek az elváltozások jellegzetesek és diagnosztikai értékűek, különösen, ha a circovírus is kimutatható bennük.

vissza az oldal elejére


Gyógykezelés
A támogató kezelésen, gondos ápoláson és a másodlagos baktériumfertőzések leküzdésére szolgáló antibiotikumok adásán kívül a sertés-circovírussal összefüggő betegségnek (PCVAD) nincs specifikus kezelési módja. Gondos ápolás esetén egyes állatok meggyógyulhatnak. Az ilyen ápolás nagyüzemi méretekben nem lehetséges, ezért telepi viszonyok között gyakran tartósan magas mortalitás figyelhető meg.

vissza az oldal elejére


Védekezés

  • A sikeres védekezéshez nélkülözhetetlenek az egyszerre betelepítés/egyszerre ürítés (all-in/all-out) elvén működő rendszerek.
  • A PCV nagyon ellenálló vírus, ezért elpusztításához erős hatású fertőtlenítőszereket kell használni.
  • A környezeti és tartástechnológiai tényezők megfelelő beállítása – szellőzés, hőmérséklet és páratartalom.
  • A túlzsúfoltságot (túl nagy telepítési sűrűséget) kerülni kell, a különböző sertéscsoportok keverését pedig a lehetséges minimumra kell csökkenteni.
  • Alapvetően fontos a beteg sertések korai felismerése és elkülönítése.
  • A hasonló korú sertéscsoportokat külön épületekben vagy épületrészekben elkülönítve kell tartani, és a bélsárral történő terjedést a lehetséges minimumra kell csökkenteni.
  • Az egyes rekeszeket (kutricákat) szilárd válaszfallal kell elválasztani.
  • Vakcinázzunk a parvovírus (PPV) ellen és védekezzünk a PRRS ellen!
  • Csak olyan állományból vásároljunk tenyészanyagot, ahol korábban nem fordult elő a betegség, vagy zárjuk le az állományt és kizárólag mesterséges termékenyítést alkalmazzunk.
  • Csak olyan mesterséges termékenyítő állomásokról származó spermát használjunk, ahol a kanforrások egyikében sem fordult elő korábban a betegség.
  • Fordítsunk különösen nagy figyelmet az eszközökön, csizmákon és járműveken található bélsárszennyezésekkel történő vírusterjesztés lehetőségére!
  • A PCVAD elleni védekezés elősegítésére most már vakcinák is rendelkezésre állnak.

vissza az oldal elejére

PMWS

Circovírus-fertozés

PMWS

Vérzés a hashártya alatt

A PCVAD egyre nagyobb gondot okoz a modern sertéstenyésztésben, különösen Kanadában, az Egyesült Államokban és Európában.